Kedves Olvasók,

ameddig fordítjuk a friss üzeneteket, fogadjátok szeretettel Benedictus gondolatait.
FV

Először írok Nektek saját bejegyzést, ezért úgy gondoltam, valami igazán értékessel ajándékozlak meg benneteket – legalábbis a legjobbal, ami jelen tudásom szerint tőlem telik. Olyan maradandó kinccsel, amire örökre emlékezhettek életetek végéig, vagy akár azon túl is. Hisz az élet nem ér véget a „halállal”. Ez csak egy illúzió. Csak a külső fizikai forma változik, de a belső lényeg, örökkévaló, Igaz Énünk mindig is élni fog – hisz mindig is létezett.

Számtalan életen, kalandon, „sikeren”, „kudarcon”, tapasztaláson mentünk keresztül...hogy ezt honnan tudom? Bizonyítani tudom-e? Esetleg emlékszem-e rá? Nem. Bár tucatnyi helyen olvastam és már tudományosan is bizonyították, nem ez a fontos.... a lényeg, hogy legbelül érzem és tudom, mindez igaz. Másként nem is lehet. Az egy hatalmas hazugság, hogy mi csak egy két lábon járó hústömeg vagyunk, egy „biológiai gép”, ami jó esetben megél 70 évet, végigdolgozza az életét egy mókuskerékben másoknak megfelelni akarva, pénzt, hamis státuszt és kacatokat kergetve... sokkal többek, sokkal hatalmasabbak, sokkal csodálatosabbak vagyunk annál, mint amit érzékszerveinkkel fel tudunk fogni!

Örökké élsz, és nincs mitől félned. Ez nem újdonság, valahol legbelül Te is mindig tudtad és érezted. Abban a pillanatban, hogy rájössz, nincs „halál”, már nem is félsz annyira az élettől: megkönnyebbülsz. Hisz ha örökké élsz, ahogy mindenki más is, aki közel áll a szívedhez, rájössz, hogy rengeteg boldogság és öröm vár még rád és rátok, és soha semmit nem vesztettél el, semmit nem hagytál ki az életedben, semmit nem hibáztál el végérvényesen: mindig kapsz új esélyt. Sőt, lehet, hogy az adott dolognak pont úgy kellett történnie ahogy. Lehet meg volt előre írva. Még az is lehet, te magad választottad ezt az élményt még réges-rég, mielőtt leszülettél volna ebbe a testbe, hogy bölcsebb légy majd általa. Nincs kudarc, nincs veszteség. A dolgok csak vannak és megtörténnek.

Amint sikerül ezt az ítélkezéstől és görcsös akarástól mentes hozzállást elsajátítanod, hirtelen minden sokkal szebb lesz körülötted, és azon kapod magad, hogy könnyebben lélegzel. Kilépsz zakatoló elméd fogságából. Megkezdted láncaid feltépését, és megindulsz egy fényesebb élet felé. Tiszta fejjel elmerülsz a most pillanatában. A múlt sérelmei és a jövő ígéretei jelentéktelenné válnak, és igazán létezővé válsz. Hisz mindig csak most van, csak itt a jelenben zajlik az élet. Nem tegnap, nem holnap, nem tíz év múlva, nem akkor majd ha ez vagy az leszek... A jövő nem más, mint sok jelen pillanat egymást követve. Elmerülsz a jelenben, felszabadulsz az idő – a „most”-on kívüliség - elmédet besötítétő ködjétől, és szabaddá válsz. Abban a pillanatban, hogy „feladod” belső ellenállásod és el-nem-fogadásod életed jelen helyzete iránt, „meghalsz a jelen pillanat számára” és bár furcsa paradoxon, abban a pillanatban sokkal de sokkal élőbbé válsz! Próbáld ki! Lehet ez elsőre nehéz lesz. Könnyebb mondani, mint e szerint élni, tudom. De ha sikerül a magot elültetned magadban, idővel kihajt majd, meglátod! És akkor már nem csak érteni fogod, hanem meg is éled mindezt.

Amint rájössz, hogy örökké élsz, tudatosul benned, hogy végső soron senki sem árthat neked. Igen, okozhatnak testi-lelki fájdalmat, de az is múlandó... akárcsak azok a sérelmek, melyeket másoknak okoztál... minden megbocsájtható. A félelem és szorongás illúzió. Számomra azt jelzi, hogy túlságosan elmerültem a fizikai-anyagi világ eseményeiben, túlságosan elmerültem a téves hitben, ebben a rendkívül élethű drámai színdarabban, hogy van vesztenivalóm. Pedig nincs. Mindent helyre lehet hozni, mindent meg lehet bocsájtani. Nem passzivitásra, nem felelőtlenségre, nem nihilizmusra buzdítalak. Csak szabadságra.

Nem állítom, hogy könnyű így élni. Nekem is vannak nehézségeim, mint mindenkinek. Olykor én is félek még és elbizonytalanodom. De igyekszem emlékeztetni magam, hogy mindez illúzó csak, és a felhőkön túl mindig kék az ég. És valójában minden – a látszat ellenére – egész és tökéletes, és okkal történik.

Legyél bár akárhány éves, korlátlan lehetőségek várnak rád, és benned van az erő, hogy legyőzve korlátaidat kinyúlj értük – akár most, akár az elkövetkezendő sok-sok életedben. A legjobb most nekikezdeni.

Örökké élsz – nincs vesztenivalód.

Szabad vagy!

Ajánlott előadás:

Villás Béla – Az élet lehetőség, nem feladat (itt hallgatható: https://www.youtube.com/watch?v=pGLmV6BG_pE - Villás Bélát vagy szeretni, vagy utálni lehet, én az előbbiek közé tartozom)

Ajánlott könyv:

Echart Tolle - A most hatalma (itt olvasható: http://www.reikimaster.site90.net/web_documents/AMosthatalma.pdf)

Benedictus